Az intézmény rövid története

A középfokú képzést városunkban az 50-es évektől a 90-es évek végéig két különálló iskolatípus képviselte, így a történeti visszatekintés szükségképpen két szálon fut egészen a közelmúltig.
A középfokú oktatás Püspökladányban 1913-ban kezdődött, hiszen az ekkor alapított polgári iskola a maga idején középiskolának számított. Ekkor már tanoncképzés is volt településünkön.
1945 után sokan voltak, akik az általános iskola befejezése után folytatni akarták tanulmányaikat lehetőleg helyben, illetve lakóhelyükhöz közel.
Az ipari tanulók képzése az 1950/51-es tanévben indult. A Megyei Tanács Iparügyi Osztálya által létrehozott Helyi Ipari Iskolában 36 fő kezdte meg tanulmányait ekkor. 1954-től folyamatosan bővült a képzés szerkezete, s az 1965/66-os tanévben már 26 szakmacsoportban (13 osztály) 298 tanuló elméleti és gyakorlati oktatása folyt a Petőfi Sándor Általános Iskola épületében, az általános iskolával váltott műszakban. A képzés feltételeiben csak az 1969/70-es tanévben történt jelentős változás: ekkor adták át az új 6 tantermes iskolát. Az 1970. január 1-jén önállósult iskola a 123. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet nevet kapta. 414 tanuló mellé 9 tanárt és 7 szakoktatót alkalmaztak.
1994-ben az iskola felvette a század elején tevékenykedő - vallás- és közoktatásügyi államtitkár, térségünk akkori országgyűlési képviselője - Petri Pál nevét. A szakképzés is kezdett átalakulni; a szakmunkásképzés mellett megjelentek a szakközépiskolai osztályok is: mezőgazdasági gépszerelő, illetve az integráció évében a környezetvédelmi, rendvédelmi.
1951-ben a négyéves klasszikus hagyományú gimnáziumhoz még nem voltak meg a személyi feltételek, de ekkor, szeptemberben a középfokú óvónőképzés megkezdődhetett. Rövid idő múlva azonban (1954-től) már csak gimnáziumi osztályok indultak.
1959 nevezetes év: az iskola ekkor veszi fel a püspökladányi születésű Karacs Ferenc (1770-1838) térképkészítő és rézmetsző művész nevét.
A létszámnövekedés és a gyakorlati oktatás bevezetése szükségessé tette az új iskola megépítését. Ez valósult meg 1963 őszén. Ekkor szervezték meg az öntözéses növénytermesztő gépész szakközépiskolát, 1964-től pedig a női szabó szakma tanítását. Az előbbi az 1971-ben kifutó osztállyal megszűnt, nem volt rá kellő számú jelentkező. A másik a ruhaipari szakközépiskola - több alkalommal is megújult -, de ma már nem működik.
Az 1990-es években több új képzési forma indult: az 1992/93. tanévtől a hatosztályos gimnázium, 1995/96-tól 13. évfolyamon a modellező és a szoftverüzemeltető szakképzés, 1998/99-től a világbanki program szerinti humán és informatikai szakmacsoport.
A középfokú oktatás részeként viszonylag korán megjelent az iskola keretein belül a felnőttek oktatására alkalmas szervezeti forma is, mely kezdetben a Dolgozók Óvónőképzője (1951-57), később 1954-től a Gimnázium Levelező Tagozata nevet viselte.
A szakmunkásképzőben 1974-től létrejött a Szakmunkások Szakközépiskolájának kihelyezett tagozata, majd 1989-től önállósult. 1998-ban beindult az érettségire épülő szakképzés.
A kollégium 1977-ig önállóan működött, ma önálló intézményegység saját arculattal. Az 50 személy ellátására alkalmas középiskolai diákotthon a Rákóczi u. 30-32. számú államosított magánházakban, 1952-ben jött létre. 1963-ban, amikor a gimnázium új épületet kapott, a korábbi iskolaépületet diákotthonná alakították át. A kollégiumi címet 1968-ban nyerte el. Különböző programok, szakköri foglalkozások, neves vendégek színesítették a kollégiumban lakó diákok életét. Sokszor vettek részt a megyei kulturális vetélkedőkön nagy sikerrel, 1983-ban a kollégiumok közötti versenymozgalomban arany oklevelet kaptak.
A két önálló iskola – szakiskola és gimnázium - története 1999. július 15-én újabb jelentős állomásához érkezett. Az önkormányzat integrációs törekvésének megfelelően döntés született a Karacs Ferenc Gimnázium és Ruhaipari Szakközépiskola, valamint a Petri Pál Szakképző Iskola közös igazgatás alá vonásáról. Az új intézmény neve: Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium jelzi, hogy valamennyi eddigi képzési forma helyet kapott a többcélú közös igazgatású közoktatási intézményben. Mindkét korábbi iskola legjobb hagyományait, fő törekvéseit megőrizve, megújulni képes közösségként él a most már tanulókat, pedagógusokat, dolgozókat együtt közel 1500 fős szervezet.

Az intézmény épületei, létesítményei

A legrégebbi épületünk, a Hősök terén lévő kollégium, amely a XX. század első felében épült, középiskolaként működött, amíg a Gagarin úti épületet 1963-ban át nem adták a középiskolai oktatásnak. Ez utóbbi 1990-ben új szárnnyal bővült. A képeken ezek az épületek láthatók.

A szakiskola 1969-ben 6 tanteremmel kezdte meg működését a Bajcsy-Zs. úti önálló létesítményben, majd két alkalommal került sor bővítésére: 1979-ben és 1989-ben. Mindkét esetben 4-4 tanteremmel bővült az iskola.
A szakiskolai tanulókat befogadó épület fotója:

Az Árpád úti tanműhely 1984-ben épült, s 1997-ben került az önkormányzat tulajdonába, illetve az iskola használatába. Az 1999/2000., illetve a 2000/2001. tanévben jelentős anyagi ráfordításokkal az épületnek és környezetének állapota jelentősen javult.

Megemlítjük, hogy a városunk tulajdonában lévő balatongyöröki üdülőtábort is intézményünk működteti 1996 óta, egy részletét a következő képen láthatjuk:

Az iskolaépületek összesen kb. 1050 tanuló befogadására alkalmasak (a Gagarin úti kb. 600, a Bajcsy-Zs. úti kb. 450, a kollégium kb. 80 férőhelyes) jelenleg.
Tantermeink száma összesen 45. Ebből 20 osztályterem, 6 számítástechnikai szaktanterem, 1 természettudományos vizsgálatokra, kísérletezésre alkalmas laboratórium, 1-1 biológiai, 1 kémiai, 1 fizikai előadóterem, 1 fizika labor, 9 szaktanterem. A szakmai munkát jól szolgálják a szertárak, lényegében minden közismereti tantárgyhoz tartozik egy-egy. Az alábbi képen a 2000-ben elkészült laboratórium látható:

Mindhárom épületben (gimnázium és szakközépiskola, szakiskola, kollégium) jól felszerelt könyvtárunk van. A könyvállomány a Gagarin úti épület könyvtárában a legnagyobb, leggazdagabb: ez kb. 20.000 kötetet jelent, a szakiskolai kb. 9.000, a kollégiumi kb. 5.000 kötetes. A Gagarin úti könyvtárhoz olvasóterem is tartozik, mely a képen látható.

Sok termünkben, helyiségünkben tv, videó, írásvetítő is van. Rendelkezik az iskola több projektorral, egy „zsúrkocsival” és egy oktatástechnológiai bőrönddel. A szakiskolai épületben zártláncú televíziós rendszer működik.
Tanműhelyünkben mezőgazdasági gépész, nőiruha-készítő, fémipari, építőipari, asztalos, forgácsoló képzésekhez szükséges csarnokok, helyiségek vannak.
Iskolánk 110 ha földterületen gazdálkodik, ehhez megfelelő géppark áll rendelkezésre.
Két tornatermünk van és egy tornaszobánk, használjuk a városi sportcsarnokot, uszodát és sportpályát is. Szabadtéri sportlétesítményeink: két kézilabda-, egy kosárlabdapálya. A kollégium alagsorában sportszobákat alakítottunk ki. Kondicionáló berendezések, asztaliteniszezéshez szükséges eszközök találhatók ott.
Önálló konyhánk van a kollégiumhoz tartozó épületben megfelelő méretű ebédlővel. Kb. 550-600 fő részére tudunk főzni.

A képzési formák főbb jellemzői

A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium többcélú középfokú képzést biztosító közoktatási intézményben az egyes oktatási formák szakmai önállósággal működnek.
A gimnáziumi nevelés-oktatás alapvetően az általános műveltség kiterjesztésére, elmélyítésére törekszik. Az érettségi vizsgára, munkába állásra, de leginkább a felsőfokú (egyetemi, főiskolai) tanulmányokba történő bekapcsolódásra készít fel. Ennek érdekében az általános tantervű osztályokban speciális csoportokat is létrehozunk, amelyekben a résztvevő tanulók emelt szinten (nagyobb óraszám, magasabb szintű követelmény) tanulják a matematikát, illetve az idegen nyelvek közül az angolt és a németet. A tehetséggondozás különösen eredményes formája a hatosztályos gimnáziumi képzés.
Új a gimnáziumi ötosztályos (nyelvi előkészítő) képzés, ahol a tanulók az egyik idegen nyelvet magasabb óraszámban tanulják, és a 9. évfolyamon főleg képesség-, készségfejlesztés történik.
Szakközépiskolai képzésünk rendkívül gazdag, sokszínű kínálatot nyújt. Ezzel az a célunk, hogy a településünkön, szűkebb és tágabb környezetünkben élők lakóhelyükhöz közel minél inkább megtalálják a számukra megfelelő továbbtanulási formát.
A szakközépiskolában is kerettantervek alapján folyik a képzés. Fő célkitűzésünk az oktatás színvonalának emelése, az ismeretek elmélyítése az alapműveltségi tárgyakban, készségek kifejlesztése a problémamegoldás, a kommunikáció terén, amellyel elősegíthető a szakmai képzés, a beilleszkedés a majdani munkahelyen. A megalapozott pályaválasztás érdekében hangsúlyos szerepet kap a pályaorientáció. Tovább folytatjuk a világbanki programban elkezdett képzést az informatika és a humán szociális szolgáltatás szakmacsoportban. Az érettségire épülő szakképzés intézményünkben mindkét esetben biztosított. Az előbbinél a középfokú szoftverüzemeltető, gazdasági informatikus, az utóbbinál a szociális irányú OKJ-s szakmák tanulására, elsajátítására van lehetőség. Nagy hagyománya van a gépészeti szakmacsoportos képzésnek. Érettségi vizsga után mezőgazdasági gépésztechnikusi végzettség szerezhető, de be lehet kapcsolódni felsőfokú tanulmányokba is. Viszonylag új képzés a szakközépiskolában a belügyi-rendészeti és környezetvédelem-vízgazdálkodás. Az előbbi képzés kiemelt területe az idegen nyelv, az informatika, a testnevelés kiegészül fizikai állóképességet fejlesztő önvédelmi sporttal. Az általánosan művelő tárgyak mellett belügyi rendészeti ismereteket, speciális társadalomismeretet, kommunikációt is tanulnak a diákok. A 2004/2005-ös tanévtől középfokú érettségi vizsga tehető a belügyi rendészeti ismeretek tantárgyból. A környezetvédelem-vízgazdálkodási képzés is érettségit ad. A közismereti tárgyakon kívül környezetvédelmi alapismereteket, analitikát, környezettant, gépészeti alapismereteket, természet- és települési környezetvédelem tárgyakat tanulnak a diákok. A 13-14. évfolyamon szakmai tárgyak szerepelnek: földmérés, környezet-gazdaságtan, jogi és szakigazgatási ismeretek, munkavédelem, vállalkozási ismeretek... stb. Az írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgával záruló képzés környezetvédelmi mezőgazdasági technikus végzettséget ad.
Új, érettségit adó képzésünket – amely szakmai orientációt nem tartalmaz – azoknak a tanulóknak szánjuk, akik alacsonyabb előképzettséggel, hátrányokkal kerülnek a középfokú intézménybe, de érettségizni szeretnének. A képzés alatt a kötelező érettségi tantárgyakat jóval magasabb óraszámban tanulják, s a programok lehetővé teszik a megfelelő képességek, készségek kifejlesztését, az érettségi (középszintű) letételét.
Nevelő-oktató munkánk harmadik nagy területe a szakiskolai képzés. Itt a 9., 10. évfolyamon általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, a szakmai előkészítés elsősorban elméleti órákon történik, ahol alapvető műszaki ismereteket tanulnak diákjaink. A szakiskolára épült szakképzési évfolyamokon szakmai vizsgára készítjük fel őket. Intézményünk a következő szakmákban biztosítja az OKJ-s szakképesítés megszerzését: mezőgazdasági gépész (2,5 éves), asztalos (3 éves), nőiruha-készítő (3 éves), környezet és természetvédelmi szakmunkás (2 éves). A műszaki szakterületen kívül a gazdasági szolgáltatás szakterület bevezetése történik meg a 2005/2006-os tanévben. Az élelmiszer és vegyi árú kereskedő (2 éves) OKJ-s szakma bevezetésével új szakmaszerzési lehetőséget kínálunk. Arra is van lehetőség, hogy a 16. életévüket betöltött, a 8. osztályt eredményesen befejező fiatalok szakmát tanuljanak: kőműves (3 éves), szobafestő-mázoló és tapétázó (3 éves), szerkezetlakatos (2 éves). Az intézmény tanműhelye valamennyi képzés esetében lehetőséget ad a gyakorlati oktatásra.
A kollégium, amely közös igazgatású az iskolával, a városközpont egyik legszebb épülete, maga is értékhordozó. Jelenleg kb. 80 tanuló befogadására, kulturált elhelyezésére alkalmas. Az ott dolgozók nagy figyelmet fordítanak az otthonos környezet kialakítására, a testi és lelki egészség biztosításához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésére. A kollégium alkalmas a pihenésre, kikapcsolódásra, de jó az eredményes tanuláshoz is. Felkészült, szakos tanárok a kollégiumi nevelők.

A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium jelenlegi képzési formáinak összefoglaló táblázata:

Hitvallásunk:

"Az iskola, amelyikből lelkileg megnyomorított, szorongó vagy agresszív, beszűkült érdeklődésű, emberi kapcsolatteremtésre képtelen, önmagát nem ismerő és nem becsülő, önállótlan, önző, felelőtlen emberek kerülnek ki, nem felel meg funkciójának, akárhány szorzást tudnak a gyerekek elvégezni öt perc alatt, bármennyi történelmi adatot tudnak tárolni a fejükben." (Klein Sándor)

Az emberi lét vállalások sora, amit folyamatosan tudatos tanulással, épüléssel kell tartalmassá tennünk. Sorsunk a fejlődés érdekében állandóan késztet bennünket szembenézni újabb és újabb próbákkal, kihívásokkal. Ebben a folyamatban él minden ember, még akkor is, ha az életében eléje kerülő kérdésekre - melyek megoldásra váró probléma, gond alakjában jelentkeznek - nem akar felelni. A valódi felnőttség és érettség azt jelenti, hogy az ember tudatosan és önként vállal olyan próbákat, amelyek további erősödéséhez, kiteljesedéséhez vezetnek.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
Alapelveink
Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit és eljárásait a közoktatási törvénnyel összhangban fogalmaztuk meg.
A pedagógiai tevékenység komplex folyamat, melyben oktatási, képzési, nevelési célok valósulnak meg. Az iskolánkban folyó munka kulcsfogalma a nevelés, amely tudatosan tervezett és szervezett tevékenység, folyamatosan megoldandó életfeladat. Az intézményi keretek között zajló nevelés lényegében az egyén képességeit fejlesztő pedagógiai eszközökkel történik.
Tevékenységünk középpontjában a tanuló áll. Az a legfontosabb feladatunk, hogy a gyermekben minél több pozitív személyiségjegy kialakulását elősegítsük, erősítsük. Pozitív személyiségjegynek tartjuk a következőket: hit, bizalom önmagunkban és másokban; reális önismeret, önkontroll; identitás; következetesség, rendszeresség; erős akarat, kitartás; felelősség- és kötelességtudat; őszinteség, becsületesség; életigenlés, az emberi élet megbecsülése, a természet szeretete, a környezet védelme; sokoldalú érdeklődés és tevékenység; realitásérzék; lelkiismeret; belső szabadság; etikai biztonság; alázat, szerénység; nyitottság, elfogadás; pozitív, egymást segítő, elismerő versengés; optimizmus; egészséges kíváncsiság; humorérzék, vidámság; udvariasság, jólneveltség.
Mindezt a tanulóval, a gyermekkel és a szülőkkel együttműködve kell elérnünk, tiszteletben tartva a személyiségét, tiszteletben tartva a szülőknek a gyermekeik nevelése iránti felelősségét és jogait.
Számolnunk kell azonban azzal a ténnyel, hogy tanulóink életük során más közösségekben szerzett tapasztalatai, élményei az iskolai nevelés-oktatás folyamatával sokszor nem harmonikusak, nem párhuzamosan, egymást fölerősítve haladnak előre. A mindennapi élet színtere: a család, a szűkebb, tágabb baráti, ismeretségi kör, illetve legszélesebben értelmezve maga az egész társadalom - különös tekintettel a média hatásaira - számtalan módon befolyásolja a személyiség alakulását, fejlődését, változását. Ezek a hatások gyakran akár ellentétes irányúak is lehetnek a nevelő-oktató intézmény szándékaival. Ezért is kell nagyon biztosnak, s amennyire csak lehet egységesnek lennünk azoknak az értékeknek a kimondásában, következetes képviseletében, amelyek kortól és helytől függetlenül alapvetőnek nevezhetők. Ilyeneknek tekintjük:
egység: kapcsolat önmagammal, a társakkal, a társadalommal, a természettel
szabadság: függetlenség, önállóság, a választás és a döntés szabadsága
tudás: megismerés, tudatosság, nyitottság, rugalmasság, kíváncsiság, igazságkeresés, kritikai szellem
erkölcsiség: lelkiismeretesség, igazságosság, becsületesség, törekvés a jóra
életkedv: természetesség, egészség, öröm
munka, alkotás: feladattudat, szakértelem, vállalkozás, igényesség, kreativitás
szeretet: emberség, önzetlenség, szolidaritás, udvariasság, kedvesség, segítő- és áldozatkészség, tolerancia, empátia, felelősségérzet
szépség: harmónia, rend, igényesség, művészi szépség

Céljaink, feladataink
Az egyes képzési formáknak részben eltérő elvárásoknak kell megfelelniük (melyeket a Pedagógiai program helyi tantervei tartalmaznak), de megfogalmazhatóak a nevelés-oktatás közösnek tekinthető céljai, feladatai, eszközei, eljárásai is.
Kiemelendőnek tartjuk, hogy a gondolati, lelkiismereti és vallásszabadságot biztosítva (Magyar Köztársaság Alkotmánya) a fiatalokkal megismertetjük a Nemzeti alaptantervben és a kerettantervekben is megfogalmazott értékeket, amelyekre stabil személyiség építhető. Megismertetjük velük a helyes magatartás (az értékekhez való viszony) alapelveit, segítjük az értékek mérlegelve elfogadását, bensővé tételét vagy legalábbis a pozitív beállítódás kialakulását.
Legyen érték tanulóink számára a magyar nemzethez tartozás, amely párosul más népek, nemzetek, kisebbségek, etnikai csoportok elfogadásával. Fontos feladatunk a család, az iskola, lakóhelyünk, régiónk és nemzetünk hagyományait, értékeit megóvni és továbbvinni.
Mindent meg kell tennünk, hogy egészséges, önmagukban bízó, képességeiket és adottságaikat folyamatosan fejlesztő felnőttekké váljanak. Megújulásra, önművelésre képes tanulókat kell nevelnünk, akik képesek az élethossziglani tanulásra.
Fontos feladatunk a tudás értékének megőrzése is. Legyen érték mindaz, amit munkával, szorgalommal, kitartással a tanuló megszerez. Igényes, határozott követelményeket támasztunk, ugyanakkor oktató-nevelő munkánk tanulóközpontú, humánus.
Nem kell, nem is lehet mindenkinek mindent azonos szinten tudnia, de mindenki találja meg a helyét valahol a rendszerben, s valamiben érezze magát sikeresnek, fontosnak.
Mind az oktatás, mind a nevelés terén tapasztalnunk kell, hogy az osztályok összetétele eléggé polarizált. Az érésbeli és az adottságbeli eltéréseken kívül fokozottan érzékeljük a szociokulturális környezet különbségeit (előképzettség, motiváltság, családi háttér stb.), amelyek miatt szükségszerű a szervezeti formában, a tananyagban és a tanítási módszerekben is a differenciálás. Csak így érhetjük el, hogy a tehetségesekkel és a lemaradókkal is tudunk foglalkozni.
Iskolánk sokszínűsége már eleve lehetővé teszi, hogy a tanulók érdeklődésüknek, képességüknek megfelelő képzési formát válasszanak (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola), illetve biztosítja az „átjárhatóságot”, a tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységet, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását és a pályaválasztást. A különböző képzési struktúrájú osztályaink (hat-, öt-, négyosztályos, általános és emelt szintű gimnáziumi osztályok, a szociális szolgáltatások, informatika, környezetvédelmi és vízgazdálkodási, belügyi rendészeti, gépészeti szakmacsoportos szakközépiskolai osztályok, a faipari, építészet, gépész, könnyűipari, környezetvédelem szakmacsoportos szakiskolai osztályaink, az érettségire épülő szakképzések) egyenrangúságát vallva egymás értékeinek, tudásának elismerésére neveljük diákjainkat.
Célunk, megtanítani keresni a szépet, a jót, az érdekeset, a hasznosat; kedvvel, örömmel ismereteket szerezni, kitartással eljutni a kitűzött célig;
A tanulók az iskola, az osztály közösségén belül megtanulhatják, gyakorolhatják azokat a szociális életfunkciókat, amelyek a felnőtt társadalom velejárói, felelősségtudatuk erősödése érdekében lehetőséget kapnak felelősséggel járó döntések meghozatalára, a diákjogok gyakorlására, a közösségi élet megszervezésére. Céljaink a helyi tanterveinkben rögzített tananyagon, a személyes példán, az iskolai tevékenység egészén keresztül valósulnak meg. Iskolánk célja: önmagáért, sorsáért, s ennek következményeként társaiért és környezetéért felelős, önálló, erős embereket nevelni. Önálló, erős embereket önálló, erős emberek képesek nevelni.
A gyermek személyiségét, képességeit fejlesztő egyetlen igazán hatásos módszer és eszköz: a tanár személyisége. Minden nevelés először is: folyamatos önnevelés.
Örök alapelv az élet minden területén: "Halászni tanítsd, ne halat adj neki!" Halászni tanítani az tud, aki maga folyamatosan megteszi. Tanítani az tud, aki folyamatosan tanul.
„Nem az a mester, aki sokat csinál, hanem aki jól csinálja.” (A. France) A bejáratott szokások rendszeres ismétlődése, a berozsdásodott rutin helyett a minőség biztos mutatója, ha a pedagógus emberileg folyamatosan fejlődik: szárnyal és mélyül. Ami tegnap elegendő volt, az mára már kevés.
Az iskolában minden pillanatban egyértelművé kell válnia, hogy emberileg és szakmailag is a tanár az, akitől lehet tanulni. A diák hajlandó tanulni úgy, hogy a tanár segítségével önmagát műveli, erősíti, kiteljesíti. A pedagógust a felé áramló tisztelet és a belé vetett hit folyamatosan tovább inspirálja, így ő is egyre magasabb szinten tudja bátorítani, motiválni a diákot, tehát együtt emelkednek: ez a pedagógia.
Ha mindezek megvalósulnak, akkor lesz a pedagógus valódi nevelő, az oktatási intézmény valódi iskola, ami hirdeti az örök értékeket: a minőség megelőzi a mennyiséget; a nemes küzdés a puszta eredményt; a becsület pedig az anyagi gyarapodást.

A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

A 10. évfolyam végéig főleg az általános képességek fejlesztését, a 11. évfolyamtól pedig a speciális képességek elmélyítését tartjuk fontosnak. Törekszünk arra, hogy a 10. év végéig tartó folyamat alatt kialakuljon a speciális érdeklődés, de közben a tanulók nyitottsága megmaradjon. Iskolánk, tanáraink az önbizalmat, motivációt, aktivitást erősítve segítik a tehetség kibontakozását.
A képesség- (személyiség-) fejlesztést elképzelhetetlennek tartjuk ismeretek, intellektuális képzés nélkül, ahogy egy ókori bölcs megfogalmazza: "Gondolkodás nélkül tanulni nem érdemes, ismeretek nélkül gondolkodni veszélyes."
A hatosztályos gimnáziumi képzést az 1992/93. tanévtől azért indítottuk, hogy a térségben élő átlagosnál képzettebb, tanulni vágyó, tehetséges gyerekek magasabb szintű oktatása megvalósulhasson. A tananyag összetételének, belső arányainak ésszerűbb meghatározásával, az egyes ismeretek (tantárgyak) közötti részleges integrációs törekvéssel felszabaduló időt és energiát a tananyag elmélyítésére használjuk föl. Tehát nem annyira (nem csupán) a tananyag mennyiségének növelésével, mint inkább az elsajátítás mélységével, a fokozatosan nagyobb önállóságot, alkotó jellegű tevékenységet is igénylő feladatok adásával fejlesztjük a képességeket.
A négyosztályos gimnázium emelt szintű, "tagozatos" képzései lehetővé teszik, hogy a tanulók az általános iskolai tapasztalatuknak, érdeklődésüknek megfelelően már a 9. évfolyamtól magasabb óraszámban (+2 óra hetente) magasabb követelményszintnek megfelelően tanulhassák a választott tárgyat. A „tagozatokon” írásbeli felvételi vizsgát tartunk. Az iskola hagyományainak megfelelően emelt szintű képzést indítunk matematikából, angol és német nyelvből, valamint - a tapasztalható igényt figyelembe véve - már a 9. évfolyamtól "fakultációs" lehetőséget kínálunk irodalomból és történelemből (heti 1+1 óra, külön program szerint).
A 11. és a 12. évfolyamon a kötelezően és a szabadon választott tantárgyakból érettségi előkészítőket szervezünk. Ezek programját az határozza meg, hogy közép (1 óra hetente, ha a tárgy tanulása az adott évfolyamon már megszűnt) vagy emelt szintű (+2 óra hetente) érettségi vizsgára készítik-e föl a tanulókat. A tehetséggondozás szempontjából az utóbbi emelkedik ki.
Kimagasló teljesítményű tanulókkal való foglalkozásra a nem tagozatos osztályokban is nyílik lehetőség: egyéni (plusz) feladatok, valamint differenciált csoportmunka szervezése során (heterogén csoportban pl. a gyengébbek segítése).
Egy-egy tantárggyal, témával a tanórákon kívül szakkörökön, versenyekre való felkészítőkön is foglalkozhatnak tanári irányítással diákjaink (heti 1-1 órában).
A társainál gyorsabban haladó diákoknak lehetőségük van arra, hogy önálló tanulással osztályozóvizsgára készüljenek föl. Az önálló, egyéni munkák elvégzését az iskola könyvtárai, a számítógépes és internetes termek is segítik.
Matematikából a Megyei Matematika Versenyen és az Arany Dániel Matematika Versenyeken kiemelkedően szereplő tanulók részt vehetnek a Debreceni Egyetem által szervezett olimpiai felkészítő munkájában is.
Ha csak egy, illetve néhány tanuló szeretne valamely tárggyal versenyszinten foglalkozni, számukra egyéni konzultációt biztosítunk az alapvetően önálló munka segítésére (meghatározott óraszámban).
Valamennyi tárgyból figyelemmel kísérjük az országos és megyei tanulmányi versenyeket (szaktanárok, munkaközösségek), kétévente a tanulók igényei szerinti tárgyakból házi versenyeket szervezünk.
Az idegen nyelveket, az informatikát, "tagozatos" osztályokban a matematikát csoportbontásban tanítjuk. A 30 és ennél magasabb létszámú osztályokban - lehetőség szerint - a magyar nyelvet és a matematikát is.
A csoportokat az előképzettség, az év eleji szintfelmérés, "tagozatokon" a felvételi alapján szervezzük meg. Így a teljesítménynek, a készségnek, az érdeklődésnek megfelelően osztályokon, évfolyamokon belül homogénebb tanulói csoportok jönnek létre. Ugyanez a csoportszervezési elv érvényesül a 11. és a 12. évfolyam kötelező vagy választott érettségi előkészítőire.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Ahhoz, hogy a tanulóknak megközelítőleg egyenlő esélye legyen a sikeres érettségi vizsga letételéhez, illetve a választott szakma elsajátításához, megfelelő alappal kell rendelkezniük. Az "alapot", a tantárgyi előismeretet a 9. év első napján mérik föl a szaktanárok. A tudásszint felméréséből derülhet ki, hogy kinek (kiknek) és hogyan kell segítséget adni. Ha az egész osztály (a többség) teljesítménye alacsony, a tanórákon kell felzárkóztatni, meghosszabbítva az alapozó - ismétlő szakasz hosszát (külön tantárgyi program szerint). Ha a hiányosság kevés tanulónál tapasztalható, több megoldás is kínálkozik a pótlásra a szaktanár, a munkaközösség választása szerint: tanórán szervezett differenciált csoportmunka; egyénre szabott feladatok órán és otthonra; tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások. Ez utóbbiak kiscsoportos foglalkozások, a kijelöltek számára a részvétel kötelező. (Ehhez is szükséges a tanuló, a szülők tájékoztatása és megnyerése, hogy elfogadják ezt a segítséget.) Felzárkóztató-korrepetáló foglalkozásokat elsősorban a 9. és a 10. évfolyamon szervezünk. Ezek lehetnek folyamatosak vagy alkalmi jellegűek (csak bizonyos anyagrészre vonatkozók). Nem a tananyag újratanítását tekintjük az elsődleges feladatnak, hanem a tanítás motiválását (értelmi, érzelmi, akarati tulajdonságok befolyásolása, jóindulat, bizalom, buzdítás).

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Törekszünk arra, hogy elősegítsük a gyermek családban történő nevelkedését, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére irányuló tevékenységekben más szervezetekkel együttműködve (családsegítő, gyámügyi, szociális szervezetek, nevelési tanácsadó, rendőrség, ügyészség, egyházak, alapítványok, társadalmi szervezetek) részt veszünk. A személyes gondoskodás körében biztosítjuk a gyermekek napközbeni ellátását, igény esetén tanulószoba megszervezését térítésmentesen, az étkeztetést térítéssel. A tanulószoba megszervezése a tanulási kudarcnak kitett tanulók esetében különösen indokolt, ezért ezt az érintett tanulóknak, illetve szüleiknek javasoljuk is. Feladatunk a hátrányos helyzetű tanulóink pályaválasztásának segítése, álláskeresési technikák megismertetése.

A szülő, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

Iskolánkban hagyományosan jól működő a kapcsolatrendszer a szülő, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógus között. A szülőkkel közvetlen kapcsolata elsősorban az osztályfőnöknek van, illetve a kollégium esetében a csoportvezető nevelőtanárnak, de számos alkalom adódik az egyes pedagógusokkal történő kapcsolatfelvételre, kapcsolattartásra. E tekintetben a kisvárosi élet kifejezetten előny, hiszen más, nem iskolai keretek között is találkozhat szülő és pedagógus akár naponta.
Ezen felül a szervezett formák is szükségesek.
A szülők osztályonként az első szülői értekezleten képviselő(ke)t választanak, akik az iskolai szülői szervezetben az osztály érdekében járnak el.
Az osztály szülői képviselőivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Ennek formái: osztályszülői értekezletek, eseti megbeszélések, fogadóórák.
A szülői szervezet iskolai szintű képviselőivel az igazgató tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek a SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg, esetenként írásos anyag előzetes átadásával.
A szülői szervezet vezetőjét(it) a nevelőtestületi értekezletek véleményezéssel érintett pontjának tárgyalásához meg kell hívni.
Az intézmény szülői szervezete részére az iskola igazgatója évente legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról.
A végzős osztályok osztályfőnökei általában havi rendszerességgel, a többi osztály szükség szerint, de legalább félévente egy alkalommal találkoznak az osztály szülői szervezetének képviselőivel.
Az intézmény évente kétszer (általában novemberben, illetve februárban) általános fogadónapot szervez, amelyen a szaktanárok felkereshetők.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás. Minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete. Szűkebb értelemben a nehéz élethelyzetbe kerülő vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küzdő gyermekeknek a segítése.
A probléma megelőző gyermekvédelemben az iskolai gyermekvédelemnek nagy szerepe van: az első, legfontosabb „jelző intézménye” az iskola. A gyermekek életük jelentős részét az iskolában töltik. Fejlődésük minden hibája, zavara megjelenik az iskolában, mint tünet (testi tünetek, hangulatváltozás, viselkedésváltozás stb.). A tünetek mögött meghúzódó okokat a pedagógusoknak észre kell venni, illetve keresni kell. Ha ez nem történik meg időben, a tünetek súlyosbodnak és megjelennek az iskolában, mint:
- teljesítményzavar,
- viselkedészavar,
- kapcsolatzavar.
A gyermekvédelmi munka kiindulópontja a felderítés, az okok keresése. A felderítés alapfeltétele, hogy a pedagógus ismerje a gyermek személyiségét, családi hátterét, környezetét, baráti és kortárs kapcsolatait. Minden pedagógus tagja az iskolai jelzőrendszernek. A felderítés alapján a gyermekvédelmi felelős nyilvántartást vezet a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókról.
Az iskolai gyermekvédelem fontos feladata, hogy az iskolában jelentkező kezdődő teljesítmény, magatartás, kapcsolatzavarokat lehetőleg helyben kezelje, a problémamegoldó kapacitás növelésével, illetve professzionális segítő szakemberek alkalmazásával.
Fontos, hogy a felderített esetekről a megfelelő segítő szervezetek jelzést kapjanak. A késedelmes beavatkozás gyakran súlyos következményekkel jár.
A társadalompolitika mellett az iskolai nevelés is sokat tehet a diszkrimináció ellen és a toleránsabb gyermek-kép kialakulásáért. Az iskola-egészségügy a szűrésekkel, felvilágosító előadásokkal, tanácsadásokkal szintén az elsődleges prevenciót segíti.
A Gyermeki Jogokról Szóló Egyezmény a gyermeki jogok érvényesítésének biztosítéka. A fentiekből következően a gyermekvédelmi felelős feladata, hogy megelőzze, elhárítsa és enyhítse a tanuló egészséges testi és személyiségfejlődését gátló tényezőket.
A helyzetfeltáráskor az adott település, a családi környezet, az iskolával szemben támasztott igények megismerése mellett évente felmérjük a nagycsaládosok, a hátrányos helyzetű, a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködő gyerekek, a veszélyeztetettek, a nemzeti-etnikai kisebbségekhez tartozó tanulók számát. Az eltérő helyzetű, és szükségletű diákoknak és szüleiknek különböző módon próbálunk segíteni: iskolán belül tanszer-, tankönyv-, étkezési támogatással, illetve iskolán kívüli szociális lehetőségekre (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, pályázatok) való figyelem felhívással, szakemberek, segítő intézmények szolgáltatásainak igénybevételével.
Pszichológus bevonásával enyhítjük a beilleszkedési problémákat. A szülővel, diákkal történő személyes elbeszélgetés is eredményre vezethet. Fontos a megfelelő légkör kialakítása, tanár-diák közötti érzelmi kapcsolat erősítése, a segítő szándék. A pedagógus személyes példamutatása dicsérő szavai, szeretet átadása nevelő hatással lehet a magatartászavaros, ingerszegény környezetből érkező tanulók számára. A szülői támogatás megnyerésével, a szülőknek tartott tanácsadással sokat tudunk segíteni a problémás gyerekeken.
A szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeknek az önkormányzat (kismértékű) anyagi támogatást biztosít. Az iskola javaslatot tehet az általa tapasztalt nehéz helyzetben élő gyerekek rendkívüli támogatására, indokolt esetben étkezési támogatást, könyvtámogatást nyújt, tartós tankönyvhöz juttat; gyűjtési akciókat szervez (sporteszköz), javaslatot tesz kollégiumi elhelyezésre; lehetővé teszi az internet-használatot; nyári táborozási lehetőséget biztosít Balatongyörökön; felajánlja a tanulószoba igénybevételét; felvilágosító programot szervez AIDS, drog, alkohol, szex, dohányzás témakörében; elsősegélynyújtó, kortársképző tanfolyamot szervez.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, ha teheti, legyen minél többet a diákok között, szólítsa meg őket, találjon alkalmat, lehetőséget a személyes beszélgetésre (a közvetlen kapcsolat, bizalom nagyon fontos). A pedagógusok, többnyire az osztályfőnökök, a problémát észlelve jeleznek a gyermekvédelmi felelősnek, aki megteszi a szükséges lépéseket a gond orvoslására, a jellegzetes gyermekvédelmi problémákra cselekvési tervet dolgoz ki. Kapcsolatot tart a védőnővel, az iskolaorvossal, az osztályfőnöki munkaközösséggel, a diákönkormányzattal, speciális szakemberekkel, pszichológussal, szaktanácsadóval, segítő intézményekkel. A gyermekvédelmi felelős a bizalmas információkat megőrzi, illetve a pedagógiailag szükséges mértékben tárja azt a pedagógusok elé (célhoz kötöttség elve) a pedagógus titoktartás figyelembevételével a gyermek érdekeit szem előtt tartva.

Iskolai szakkörök, sportkörök

Az iskolában a diákok érdeklődésének megfelelően szervezünk szakköröket. Működik rajz, multimédiás, internetes, több tárgyból versenyfelkészítő szakkör, rendszeres műsorral jelentkezik az iskolarádió, s kéthavonta megjelenik az iskolaújság is.
A 2004/2005. tanévben a következő sportcsoportokat működtetjük:
Kézilabda (fiú, lány), labdarúgás (fiú, lány), kosárlabda (fiú), szertorna-érettségi előkészítő (fiú, lány), sakk, hegymászó, természetjáró szakosztály.
Intézményünk sportvezetősége figyelmet fordít a külső, városi sportegyesületekkel kialakított kapcsolatok elmélyítésére, támogatjuk a sportegyesületekben sportoló diákjaink tevékenységét. (Úszás, asztalitenisz, vízilabda, birkózás).

Az iskolaszék

Az iskolaszék a törvényben meghatározott módon és tartalommal működik.

Összetétele:

1.) Szülői oldal: A szülői munkaközösség delegál 3 főt. Személyük választják meg az iskolaszék elnökét
2.) Diák oldal: A diákönkormányzat 3 főt delegál, személyük évenként változik.
3.) Tanári oldal: Az iskolaszék megalakulása óta a 3 fő személye változatlan.
4.) Fenntartói oldal: Képviselőket delegál az iskolaszékbe.
Az iskolaszék feladatai:
- az iskola egészét érintő kérdések előzetes véleményezése
- pályázatok előzetes véleményezése
- az iskolai költségvetés fő arányainak megismerése, véleményezése
- tankönyvek kiválasztásának áttekintése
- házirend előzetes véleményezése
- a Pedagógiai program véleményezése
Szülői munkaközösség
Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet hoztak létre. A szülői szervezet autonóm önkormányzó szervezet, dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. Működése átlátható és minden szülő számára nyitott. Tagjait az osztályok szülői közössége delegálja, az iskolai szülői szervezet vezetőit jelölés alapján választják.
Szülői szervezet feladatai
- eljárni a szülők jogainak érvényesítése érdekében
- Pedagógiai program, SzMSz, házirend véleményezése
- kapcsolattartás az iskola vezetőivel
- az SzMSz-ben és a jogszabályokban biztosított véleményezési jogok gyakorlása
SZMK vezető: Kovács Attila

A Karacs Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola diákönkormányzata

Az iskola diákönkormányzata alulról szerveződő önkéntes csoportja a tanulóknak, nem politikai, illetve etnikai közösségi szervezet.
Legfőbb feladatai:
- a tanulók érdekképviselete
- kirándulások, sportesemények
- és az iskolai közösségi és kulturális élet szervezése

A diákönkormányzat szervezeti felépítése:

A diákönkormányzat működésének alapját tehát az osztályközösségek munkája képezi, ebben az osztályfőnökök segítsége elengedhetetlen.
A Diáktanács vezetősége kapcsolatot tart az iskolavezetéssel, valamint a Diákönkormányzatot segítő tanárral. Képviseli a diákközvéleményt, és állást foglalhat mindazon kérdésekben, melyet a jelen szabályzat a Diákönkormányzat jogköreként meghatároz. A vezetőség kötelessége, hogy személyi döntései a DÖK SZMSZ, valamint az éves munkaterv elfogadása előtt kikérje az őt megválasztó tanulóközösség véleményét.
A Diáktanács ülésein a képviselők jelenléte kötelező (amennyiben távolléte igazolatlan, vagy helyettesről nem gondoskodik, leváltását javasoljuk). Meghívottként részt vehet az iskola valamennyi diákja, a nevelőtestület, illetve az iskolavezetés bármelyik tagja. Az üléseken a meghívottak tanácskozási jogkörrel bírnak.
A diák-önkormányzati fórum szükség szerint hívható össze, melynek résztvevőire és témáira a diákönkormányzat, a nevelőtestület és az iskolavezetés egyformán jogosult javaslatot tenni.
A diákönkormányzat működésére vonatkozó jogokat az oktatási törvény, a Diákjogi Charta és iskolánk érvényben lévő Házirendje tartalmazza.

A Diákönkormányzat jogköre

a) A Diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt:
- Saját működéséről és közösségi életük megszervezéséről és értékeléséről.
- A működéshez biztosítandó tárgyi feltételek felhasználásáról (teremhasználat, telefon, fénymásolás)
- Hatásköreinek gyakorlásáról, amelyeket a DÖK SZMSZ rögzít.
- A Diáktanács képviselőinek megválasztásában.
- Egy tanítás nélküli munkanap felhasználásáról.

b) A Diákönkormányzat a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan véleményt nyilváníthat, és javaslattal élhet az alábbi témakörökben:
- A tanulók nagyobb közösségét érintő (akár iskolai szintű) kérdésekben.
- A tanulók helyzetét elemző beszámolók elkészítésében és elfogadásában (szociális támogatás).
- Versenyek meghirdetésében, megszervezésében.
- Egyéb, tanórán kívüli tevékenységformák meghatározásában.
- Fegyelmi eljárások során.

c) A Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol az alábbiak felett:
- Házirend elfogadása.
- Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának, Pedagógiai Programjának módosítása.
- A tanulói szociális juttatások elveinek meghatározása.
- A jutalmazó és fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei.

d) A Diákönkormányzat képviselőt delegál az Iskolaszékbe (Diákönkormányzati vezető).

e) A Diákönkormányzat minden tagjának joga a Diákönkormányzat bármely képviselőjéhez kérdést intézni és arra érdemleges választ kapni.

Az iskolai Diákönkormányzat fórumai

ODB fórumok
- Összehívását bármelyik diákbizottsági tag kezdeményezheti. Témája mindig az aktuális probléma. Gyakorisága: havonta 1-2 alkalom csütörtöki napon.

Diáktanács gyűlése
- Összehívását a diáktanács tagjai, a vezető, illetve a segítő pedagógus kezdeményezheti.
- Témája a nevelőtestületi értekezletre szánt kérdések, vélemények formába öntése.

Az iskola alapítványai

Sárréti Középiskolás Diákokért Közhasznú Alapítvány

Szülők: Szilágyi Jánosné, Vígh Imréné, Kovács Attila
Pedagógusok: Danyiné Papp Anikó, Faragóné Kiss Ágnes, Tódor Györgyné, Morvai Elekné, Gombos Imre, Tóth Sándor
A kuratórium elnöke: Tódor Györgyné
Az alapítvány könyvelője: Kádár Gyuláné

Az alapítvány célja különösen:
- az iskola tárgyi, technikai felszereltségének javítása
- a kiemelkedő teljesítményt nyújtó, de valamilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanulók elismerése
- a tanulók művelődési, kulturális tevékenységének támogatása
- a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók támogatása
- az iskola azon tanulóinak, csoportjainak, közösségeinek támogatása, akik (amelyek) az iskoláért, városukért, magyar hazánk épüléséért vállalt feladatukat kiemelkedően végzik.

2. Püspökladány Város Kollégiumáért Alapítvány

A kuratórium 5 tagból áll, elnöke: Kövesi Györgyné
Az alapítvány céljai:
- a kollégium tárgyi, technikai felszereltségének javítása
- kiemelkedő képességű tanulók támogatása
- a tanulók művelődési, kulturális tevékenységének anyagi támogatása
- a pályázatok figyelemmel kisérése annak érdekében, hogy a fent említett célokat meg tudjuk valósítani.

Tanulói adatok

Főbb létszámadatok a 2005/2006. tanévben

A tanulók száma nappali tagozaton: 1297 fő 45 osztály
Gimnáziumi tanulók: 414 fő 14 osztály
Szakközépiskolai tanulók: 401 fő 14 osztály
Szakiskolai tanulók 9-10. évfolyamon: 187 fő 7 osztály
Szakiskolai tanulók szakképzési évfolyamon: 203 fő 7 osztály
Érettségire épülő szakképzésben tanulók: 92 fő 3 osztály
A tanulók száma esti tagozaton: 99 fő 4 osztály

Az iskola felvételi körzete Püspökladány Város és a környező települések, de van néhány tanulónk Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékből is. A kollégiumban 52 tanuló lakik.

Más településről bejáró tanulók száma:
- hatosztályos gimnáziumban: 38 tanuló
- ötosztályos gimnáziumban: 7 tanuló
- négyosztályos gimnázium: 48 tanuló
- informatika szakközépiskola: 32 tanuló
-humán szakközépiskola: 25 tanuló
- környezetvédelmi szakközépiskola: 40 tanuló
- rendvédelmi szakközépiskola: 42 tanuló
- számítástechnikai szoftverüzemeltető: 6 tanuló
- gazdasági informatikus: 18 tanuló
-pedagógiai asszisztens: 17 tanuló
- környezetvédelmi technikus: 6 tanuló
- szakiskola 9-10. évfolyam: 90 tanuló
- szakiskola 11-12. évfolyamán: 84 tanuló
-Összesen: 453 tanuló

A 2004/2005. tanévben sikeres érettségi vizsgát tett tanulók száma:
- gimnázium nappali tagozatán: 62 tanuló
- szakközépiskolában: 94 tanuló

A 2004/2005. tanévben sikeres szakmai vizsgát tett tanulók száma:
- szakközépiskolában: 84 hallgató
- szakiskolában: 52 tanuló

Kezdő évfolyamokra beiratkozott tanulók száma:
- gimnázium: 90 fő
- szakközépiskola: 132 fő
- szakiskola: 110 fő

Végzősök száma a 2005/2006. tanévben
- gimnázium: 88 fő
-szakközépiskola: 99 fő
-szakközépiskola szakképző évfolyamain: 62 fő
- szakiskola szakképző évfolyamán: 83 fő
- esti tagozatos gimnáziumban: 25 fő

Egyetemre - főiskolára jelentkezők felvételi adatai 2003/2004

Egyetemre - főiskolára jelentkezők felvételi adatai 2004/2005

Tovább tanulók száma 2004/2005 - ben érettségizettek körében

Az elmúlt években jellemző, hogy a tanulók a négy évfolyam sikeres elvégzése illetve az érettségi vizsga letétele után, felsőfokú és középfokú szakképzésben folytatják tanulmányaikat. Az előző tanévben érettségizett és OKJ-s képzésben továbbtanuló 74 tanuló közül az iskolánkban maradt 47 tanuló, (az OKJ-s képzésben résztvevők 63,5 %-a), s 10 tanuló felsőfokú szakképesítést fog szerezni.
A szakiskola 10. évfolyamát végzett 64 tanuló közül 54 tanuló a mi iskolánkban folytatja tanulmányait, az itt tanított szakmák közül választott.

Fontosabb intézményi események

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának kötelessége.
Iskolai ünnepélyek:
- a tanévnyitót egy második osztály szervezi
- a szalagavató és a ballagást a harmadik osztályok szervezik; az utolsó tanítási napon a negyedikesek megrendezik a vidám ballagást és az esti szerenádot
- a farsangot, a tanévbúcsúztatót a diákönkormányzat szervezi
- a tanévzáró ünnepélyt egy első osztály szervezi
- a végzősök szalagavató bált rendezhetnek, osztálytablót készíthetnek
- nemzeti és nemzetközi ünnepek, megemlékezések iskolai rendezéséért osztályok felelősek
- a Karacs hagyományok ápolása céljából el kell érnünk, hogy minden tanuló ismerje iskolánk névadójának munkásságát
- az elsős osztályok számára szeptember első felében múzeumi osztályfőnöki órát szervezünk és megkoszorúzzuk a Petőfi utcán lévő Karacs-emléktáblát
- a Karacs Ferenc Kulturális Napokat 2 évenként rendezzük meg
- házi tanulmányi versenyeket rendezünk 2 évente
- sportnapot szervezünk minden ében
- az önkormányzati napot és a „sulibulikat” a diákönkormányzat rendezi
- a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók munkáiból házi kiállítást, bemutatókat rendezünk
- nagyobb ünnepségekre, rendezvényekre meghívjuk az iskola volt tanulóit, támogatjuk az érettségi találkozók szervezését
- az iskolai tanulmányi kirándulások rendjét éves munkatervben rögzítjük
- az iskola évenként pályaválasztási tájékoztató füzetet, időnként iskola újságot, jubileumi évfordulói alkalmából jelentet meg és iskolarádiót működtet

Az intézmény jeles eredményei, sikerei, elismerései, a tanulói teljesítmény elismerésének helyileg kialakított formái
Dicséretet, illetve jutalmat kaphat az a tanuló vagy tanuló közösség, aki (amely)
- kiemelkedő teljesítményt nyújt tanulmányi eredményének egészében
- kiemelkedő valamely tantárgyban
- jó eredményt ér el tanulmányi versenyen
- kimagasló sport eredményt ér el és szorgalma ellen sincs kifogás
- közösségért vállalt tevékenységét példásan teljesíti
- az iskola hírnevét öregbítő módon szerepel valamely pályázaton, szellemi vetélkedőn
- eredményes kulturális tevékenységet folytat és szorgalma ellen sincs kifogás

A 2004/2005. tanév versenyeredményei

1. A Kárpát -Medencei Rovásírási Versenyen a középiskolás kategóriában Csillag Katalin 3. helyen, Szabó Anna 5. helyen, Boros Erna 12. helyen végzett. Valamennyien 6/5. osztályos tanulók. Felkészítő tanáruk: Nemesné Nagy Erika.

2. A Honismereti Szövetség által meghirdetett a „Hős Rákóczi népe...” művelődéstörténeti vetélkedő megyei döntőjébe 4 iskolai csapatunk bejutott, közülük a regionális döntőbe kettő jutott tovább. A megyei fordulón 2. és 3. helyezést ért el két csapatunk. A döntőben 5 megye 15 csapata vett részt. A 11.a osztályból Hajdu Fanni, Madar Boglárka, Major Zsuzsa által képviselt csapat 3. helyezést, míg a szintén 11.a osztályos Gál Zsuzsanna, Kollárik Mariann, Pusztai Márta által „fémjelzett” csapat 6. lett. A verseny szorosságára és színvonalára jó példa, hogy az első helyezett 80, a második 79 és a harmadik 78 ponttal végzett. Felkészítő tanáruk: Lőrincz Klára

3. A debreceni Újkerti Közösségi Ház által meghirdetett és lebonyolított „Világörökségek Magyarországon és Európában” című középiskolák számára kiírt megyei vetélkedőn iskolánk három csapattal vett részt. A 10.f osztály csapata a IV. helyen végzett. A 10.f csapat 5 tagja és a 11.f osztály csapatából 2 fő, valamint felkészítő tanáruk Daróczi Irén jutalom kiránduláson vehetett részt.

4. Az Országos Rendészeti Verseny Döntőjébe jutott és sikeresen helytállt Sipos József 12.g osztályos tanuló. Felkészítő tanárok: Bankus Ella, Forrainé Gasparik Erzsébet, Forrai Krisztina, Kertész Ibolya és Nádai Péter.

5. Évek óta iskolánkban rendezik a Curie Kémia Országos Emlékverseny püspökladányi területi fordulóját. A verseny 4 levelezős fordulóból áll, amelyen 7-12. évfolyamos általános vagy középiskolás tanulók vehetnek részt. A dolgozatokat 7-8. évfolyamon Csécsei Istvánné, 9-12. évfolyamon Palyáné Berki Éva javította, illetve a területi fordulót is ők szervezték. A versenyző diákok és tanárok emléklapot kaptak
.
6. A Gordiusz Matematikai Tesztverseny megyei fordulóján a 11. évfolyamosok között Zagyva Ádám 11.a osztályos tanuló 2., Csillag Katalin 6/5. osztályos tanuló 4. helyezést ért el. Csapatban – az általános tantervű gimnáziumok között – a 3 fős csapat 1. helyezést ért el. A csapat tagjai: Zagyva Ádám 11.a, Csillag Katalin 6/5. és Madar Boglárka 11.a. Tanáruk: Lajtosné Buzási Márta.

7. „Barátunk a könyv” olvasóversenyen sikeresen szerepeltet Hegedűs Zsuzsa, Fekete Krisztina, Madar Henrietta, Takács Szilvia 6/1. osztályos tanulók. Tanáruk: Kornizs Judit. A 4 tanuló: „Barátunk a könyv olvasónapló” pályázaton való részvételért emléklapot kapott.

8. Az Szakma Kiváló Tanulója versenyek elődöntőiben tanítványaink a következő eredményeket érték el: Szobafestő – mázoló - tapétázó szakmában a 2/10.A osztályból 36 induló tanuló közül Karacs Imre 3., Czeglédi Zoltán 8. helyezést ért el. Felkészítő tanár: Kovácsné Baranyai Katalin. Mezőgazdasági gépész szakmában 39 induló volt, a 2/12.B osztályból Pocsai Gergő 6. helyen jutott a döntőbe, Király Péter pedig 27. helyezést ért el. A mezőgazdasági gépész szakmában a felkészítő tanárok: Tóth Lajos, Szekrényesi László és Szilágyi István
.
9. A szakiskolások számára szervezett Regionális Matematika Versenyen Bor Zoltán 10/2. osztályos tanuló 48 induló közül 10. helyezést ért el. Felkészítő tanára Terdik Ferenc.

10. Szobafestő SZKTV-n 6. helyezést ért el és felmentést kapott a szakmunkásvizsga alól: Szarvas Imre 2/10.A osztályos tanuló. Tanára: Kovácsné Baranyai Katalin.

11. Bujdosó Tamás 1/13.T számítástechnikai szoftverüzemeltető tanulónk az OSZTV-n (Országos Szakmai Tanulmányi Verseny) 4. helyezést ért el, felmentést kapott a szakmai vizsga alól jeles osztályzattal. Felkészítő tanára Gali Zoltán.

A 2004/2005. tanév sporteredményei

12. A Hajdú-Bihar Megyei Diáksport Szövetség által szervezett Megyei Teremlabdarúgó tornán VI. korcsoportban fiú csapatunk 3 helyezést ért el. Felkészülésüket és versenyzésüket edzőjük Szilágyi Péter és külső szponzorok segítették. A focicsapatunk most először saját mezében játszhatott.

13. Kovács László 6/2-es tanuló a Nemzetközi Értékszámszerző Sakkversenyen 2. helyezést ért el. A 2004/2005-ös tanév Megyei Egyéni Diák Sakkolimpiai bajnokságon korcsoportjában 11. helyezést ért el.

14. A fiúcsapatunk a kispályás labdarúgó diákolimpia megyei döntőjébe jutott. Edzőjük: Szilágyi Péter
15. Fantasztikus sikereket értek el iskolánk labdarúgó csapatai a Debrecenben rendezett Mechwart - kupán. A fiúk 20 középiskolás csapat közül a 3. helyen végeztek, míg a lányok drámai csatában győzték le döntőbeli ellenfelüket, és megvédték a már tavaly is megszerzett kupát. Ezen kívül még a lányok mezőnyében a torna legjobb kapusa címét is „Karacsos”, név szerint Szabó Adrienn nyerte. Résztvevők: fiúk: Bácsi Zsolt, Darai Márton, Szűcs Gergő, Elek István, Rövid András, Boruzs Norbert, Rácz Zoltán, Faur Sándor, Nagy Tibor, Szabó László, Szabó Péter, Máté István. Lányok: Szabó Adrienn, Szabó Réka, Szabó Judit, Hajdu Fanni, Szilágyi Emese, Béres Mariann, Szilágyi Dalma, Faragó Zsuzsa, Varga Zsuzsa, Karacs Katalin. Felkészítő edzőjük: Szilágyi Péter

16. A Hajdú-Bihar Megyei Diáksport Szövetség által szervezett „Amatőr Diákolimpia Megyei Döntőjén” 2. helyezést ért el fiú kézilabda csapatunk. Edzőjük Koncz Tibor.

17. Sakkcsapatunk a Hajdú-Bihar Megyei Középiskolás Diákolimpián 4. helyezést ért el. A csapat tagjai: Kovács László 6/2, Takács János 11.c, Cozma Callini Eduárd 9.d, Bartha Ferenc 12.a osztályos tanulók. Felkészítőjük: Palya Tamás.

18. Karcagon megrendezett „Húsvét Kupa” kispályás női labdarúgó tornán csapatunk első helyezést ért el. Edzőjük Szilágyi Péter.

19. Az Országos Diákolimpia megyei labdarúgó döntőjében a fiúk focicsapata 2. helyezést ért el. A csapat tagjai: Kiss Sándor, Petrovics Gergely, Boruzs Norbert, Rövid Szabolcs, Pandur István, Bácsi Zsolt, Kovács József, Romhányi Péter, Tóth József, Majoros Gergely, Mogyorósi Zoltán, Gerda Tamás, Szabó László, Mátyás András, Szűcs Gergő, Darai Márton. Felkészítő tanár: Szilágyi Péter

20. Lányaink a Baross Gábor Szakképző Intézetben megrendezett Vadmacska kupán az élen végeztek. Minden lehetséges díjat elhódítottak, ugyanis a leggólerősebb játékos Hajdu Fanni lett, míg a torna legszebb játékosa Máté Edina. A csapat tagjai: Szabó Adrienn, Szabó Réka, Szabó Judit, Faragó Zsuzsa, Máté Edina, Hajdu Fanni, Béres Mariann, Varga Zsuzsa, Karacs Katalin, Varga Krisztina. Felkészítőjük: Szilágyi Péter.

21. A női foci csapatunk az Országos Diákolimpia megyei döntőjében második helyezést ért el. Edzőjük: Szilágyi Péter.

22. A Berettyó Kupa utánpótlás női labdarúgó tornán csapatunk 3. helyezést ért el. Edzőjük: Szilágyi Péter.

23. A meghívásos „Baross kupán” iskolánk tarolt. A kiadható 13 kupából 11-et elhoztak Püspökladányba. Diákjaink először vettek részt ezen a megmérettetésen. A következő kupákat és okleveleket kapták:
- sakk sportágban I. hely
- asztalitenisz I. hely
- kosárlabda I. hely
- labdarúgás I. hely
- kézilabda I. hely
- atlétika II. hely
Diákjaink eredményes szereplésük mellett mintaértékű csapatszellemet tanúsítottak. Résztvevők: Mészáros Sándor, Szilágyi Márk, Szabó Dániel, Kovács László, Dembrovszki Sándor, Gali Zoltán, Szabó Lajos, Pandur István, Koroknai Bence, Romhányi Péter, Kiss Ádám, Kovács József, Bácsi Zsolt, Mészáros Ádám, Gerda Tamás, Joó Gábor, Faur Sándor, Zagyva Ádám, Elek István, Somogyi Imre, Darai Márton, Kocsány József, Kovács Áron, Szilágyi Norbert, Papp Csaba, Mogyorósi Szabolcs, Takács János, Laskai Imre, Dávid Zsolt, Papp Zoltán, Boruzs Norbert, Lokár László, Fűzér Gergő, Mészáros Imre, Bartha Ferenc, Máté István, Tőkés Tamás, Nagy Tibor, Szűcs Gergő, Tóth Attila, Kovács István.

A tanévre jellemző volt, hogy az elmúltakhoz hasonlóan sportolóink a középiskolai diákolimpián és a szakági szövetségek által kiírt versenyeken egyaránt eredményesen vettek részt. Intézményen belül sikeres házibajnokságokat (kosárlabda 24 órás mérkőzés, atlétika, kispályás labdarúgás), bemutatókat (szertorna, küzdősport) szerveztünk

Az intézmény kapcsolatai
Segítő kapcsolatok

Intézményen kívüli segítők:

Az iskola volt igazgatói

Kálinfalvai Béla (1951-1959) az Állami Óvónőképző igazgatója
Benedek László (1959-1967) a Karacs Ferenc Gimnázium igazgatója
Nyirkos Tibor (1967-1995)
Lengyelné Tóth Mária (1995-2003) az összevont középfokú intézmény első igazgatója
Morvai Elekné (2003-2004) megbízott igazgató

Az intézmény jelenlegi vezetési modellje, szerkezete
Az iskola többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény.

Az intézmény jelenlegi vezetési modellje, szerkezete
Az iskola többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény.

A 2005/2006. tanévben az iskola vezetése

Igazgató - Kissné Bogár Ildikó
Gimnáziumi igazgatóhelyettes - Pierog Istvánné
Szakközépiskolai igazgatóhelyettes - Forrainé Gasparik Erzsébet
Szakiskolai-szakképzési igazgatóhelyettes - Tóth Sándor
Kollégium vezető - Kövesi Györgyné
Gyakorlati oktatás vezető - Varga Antal
Gyakorlati oktatás vezető helyettese - Kenéz Józsefné
Gazdasági vezető - Fodor Imréné

A 2005/2006. tanévben megalakult munkaközösségek és vezetőik

Szakmai munkaközösségek
Magyar nyelv és irodalom Kissné Csőke Katalin
Történelem Joó Attila
Angol nyelvi Popsa Júlia
Német, francia, latin nyelvi Szujer Istvánné
Matematika Palyáné Berki Éva
Fizika Morvai Elek
Kémia Palya Tamás
Biológia Fülekiné Kremniczky Beáta
Földrajz Pók István
Humán szakmacsoport Csendes Julianna
Informatika szakmacsoport Gali Zoltán
Környezetvédelmi szakmacsoport Tóth Lajos
Rendvédelemi Danyiné Papp Anikó
Ruhaipari szakmacsoport Faragó Sándorné
Gépészeti szakmacsoport Szekrényesi László
Építész szakmacsoport Kovácsné Baranyai Katalin
Osztályfőnöki
- gimnázium Lajtosné Buzási Márta
- szakközépiskola Bankus Ella
- szakiskola Rácz Lajosné
Testnevelés Koncz Tibor

Választott és megbízott tisztségviselők

Közalkalmazotti tanács elnöke Telegdi Károly
Diákönkormányzatot segítő tanárok
gimnázium és szakközépiskola Bagolyné Ulveczki Annamária
szakiskola Kovácsné Baranyai Katalin
Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Koncz Tiborné
Nevelési programvezető Morvai Elekné
Szülői munkaközösség vezetője Kovács Attila

Az iskola nevelőtestülete 2005/2006. tanévben

1, Bagi Irén matematika-ábrázológeometria
2, Dr.Balogh Ferencné történelem-orosz, angol felsőfokú C típusú nyelvvizsga
3, Bankus Ella textiltechnológiai üzemmérnök, műszaki tanár, szociológus, pedagógiai szakértő szakvizsga
4, Bihari Péter műszaki szakoktató
5 ,Bíróné Szabó Brigitta magyar-történelem
6, Cseke Matild történelem-francia
7, Csendes Julianna mentálhigiéné, pedagógia
8, Dancsi Éva anyagvizsgáló, műszaki tanár, angol nyelv
9, Danyiné Papp Anikó magyar-művelődési menedzser
10, Daróczi Irén biológia-környezetvédelem
11, Décsei Ildikó számítástechnika
12, Faragó Sándorné ruhaipari üzemmérnök, műszaki tanár
13, Faragóné Kiss Ágnes matematika-ábrázológeometria-számítástechnika
14, Fazekas Sándor műszaki tanár, környezetvédelmi és környezetgazdálkodási szakmérnök
15, Ferenczi Rita Angol nyelv
16, Ferenczik György számítástechnikai szakmérnök, műszaki szakoktató
17, Fodor Imre műszaki szakoktató
18, Fodor Imréné felsőfokú államháztartási szakvizsga
19, Forrainé Gasparik Erzsébet magyar-könyvtár
20, Fülekiné Kremniczky Beáta biológia-kémia, biológia szakvizsga
21, Gali Zoltán tanító, informatika szak
22, Galics Mihály földrajz-testnevelés
23, Galics Mihályné földrajz-testnevelés
24, Gombos Imre műszaki oktató
25, Győri István történelem-földrajz
26, Hegedűs Tibor rajz-matematika
27, Horváth Andrea magyar
28, Hubay Tímea német
29, Dr. Imre Gáborné matematika-fizika
30, Joó Attila István történelem, filozófia
31, Kárainé Mosolygó Judit számítástechnika, matematika-fizika
32, Kardos István üzemmérnök, műszaki tanár
33, Kenéz Józsefné műszaki szakoktató
34, Kerékgyártó Éva biológus-ökológus, biológia
35, Kertész Ibolya német
36, Kiss Gyula műszaki szakoktató
37, Kissné Bogár Ildikó textilipari üzemmérnök, műszaki tanár, informatika szak, közoktatási vezető szakvizsga
38, Kissné Csőke Katalin magyar- művészettörténet
39, Kiss Szilvia testnevelés- földrajz
40, Komódi István matematika-fizika, rendszergazda
41, Koncz Tibor földrajz-testnevelés
42, Kornizs Judit magyar-orosz
43, Kóti Imre műszaki szakoktató
44, Kovács Lajosné műszaki szakoktató
45, Kovácsné Baranyai Katalin magasépítő üzemmérnök, műszaki tanár
46, Köbli János műszaki szakoktató, oktatástechnikus
47, Kövesi Györgyné matematika-fizika
48, Lajtos Ádám magyar-kommunikáció
49, Lajtosné Buzási Márta matematika-fizika
50, Lászlóné Kovács Katalin orosz-német
51, Lengyelné Tóth Mária magyar-latin, közoktatás vezetői szakvizsga
52, Lőrincz Klára magyar-történelem
53, Magyar Andrásné matematika-ábrázológeometria
54, Matkó László okleveles vendéglátóipari üzemgazdász, német tannyelvű szociál- és szabadidő pedagógus, okleveles közgazdász, pénzügy-informatika
55, Morvai Elek matematika-fizika, algoritmikus matematikus, matematika szakvizsga
56, Morvai Elekné matematika-fizika, pedagógiai szakértő szakvizsga
57, Nádházi Károlyné matematika-pedagógia
58, Nagy Ildikó szakközgazdász számvitel szakon, angol
59, Nemes Sándorné közlekedés-automatizálási mérnök, informatika. pedagógus szakvizsga
60, Nemesné Nagy Erika magyar-latin, ember-, vallás- és erkölcsismeret szakvizsgás szak
61, Palya Tamás matematika-kémia
62, Palyáné Berki Éva matematika-kémia
63, Papp Etelka angol nyelv, okleveles vegyész
64, Papp László műszaki szakoktató
65, Pierog Istvánné matematika-ábrázológeometria, közoktatás vezetői szakvizsga
66, Pók István történelem-földrajz
67, Popsa Júlia angol nyelv
68, Pusztainé Mosolygó Márta számítástechnika, környezetvédelmi és környezetgazdálkodási szakmérnök
69, Rácz Lajosné ruhaipari műszaki szakoktató, ruhaipari technikus
70, Ráczné Lévai Éva agrármérnök
71, Rácz Sándor műszaki szakoktató, faipari technikus
72, Röfler János biológus, biológia
73, Sass Ferenc műszaki szakoktató
74, Schubert László számítástechnika, műszaki szakoktató
75, Szanyi Gabriella angol
76, Szekrényesi László üzemmérnök, műszaki tanár
77, Szilágyi István műszaki szakoktató
78, Szilágyi József biológia-testnevelés
79, Szilágyi Katalin matematika-számítástechnika, mentálhigiéné
80, Szilágyi Péter matematika-fizika
81, Szökőcsné Beregszászy Ágnes magyar-orosz
82, Szőllős Gábor számítástechnika-technika
83, Szujer Istvánné magyar-német
84, Szűcs Lajosné műszaki szakoktató
85, Szűcs Tímea földrajz-geológia, ének
86, Telegdi Károly orosz-történelem, német nyelv
87, Terdik Ferenc matematika-fizika, közoktatás vezetői szakvizsga
88, Tódor Györgyné magyar-angol
89, Tóthné Egri Erzsébet matematika-fizika, közoktatás vezetői szakvizsga
90, Tóth Lajos okleveles gépészmérnök, mérnöktanár, környezetvédelmi és környezetgazdálkodási szakmérnök
91, Tóth Sándor műszaki tanár, közoktatás vezetői szakvizsga
92, Török Ildikó biológia-környezetvédelem
93, Varga Antal műszaki szakoktató
94, Vass Polla német

Óraadók, részfoglalkozásúak
95, Aszalós László rendőr főtörzszászlós, szociál-pedagógia
96, Baráthné Gebefügi Ildikó tanító, angol
97, Dr. Bárdos Lajosné magyar-történelem
98, Győrössy Hajnalka angol-magyar
99, Háriné Tamás Zsuzsa szakoktató
100, Koncz Tiborné
101, Nádai Péter bűnügyi szak, kriminalisztikai szakértői szakvizsga, tengerész-segédkapitány
102, Nóbik Ilona ének
103, Oborzilné Nagy Erna tanító
104, Petőné Papp Margit magyar
105, Ugrai Ferencné biológia-rajz, gyors- és gépírás
106, Varga Nóra védőnő
107, Vass Annamária történelem
108, Zich Tamás