Kezdő oldal arrow A város története  
 
Akadálymentes változat
Fő menü
Kezdő oldal
Köszöntő
Önkormányzat
Kitüntetettek
Helyi Rendeletek
Közös Önkormányzati Hivatal
Választások
Hirdetmények
Közalapítványok
Felügyelt intézmények
Oktatás
Gazdasági társaságok
Állás pályázatok
EU-s Pályázatok
Üvegzseb
Archívum
Közbeszerzés
Beszerzési felhívások
Települési Értéktár

...........................................................
Közérdekű Információk
A város története
Idegenforgalom
Rendezvény naptár
Gyógyfürdő
Testvérvárosok
Civil szervezetek
Vállalkozások
Galéria
Vendégkönyv
Térkép
Hasznos Hírek
Hasznos Hírek
A legfrissebb hasznos hírek non-stop!
Statisztika
Látogatók: 2492596
 
 

Püspökladány települést
a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatja

Földhivatali Portál



 

www.magyarorszag.hu


 
 
 
Közadatkereső


 
 
 
 
A város története
2007. december 20. csütörtök 22:58

A város fejlõdésének további lendületet adott a Széchenyi és Vásárhelyi által kezdeményezett nagy folyó- és vízszabályozási munka, amely a múlt század utolsó évtize-deiben hozta meg eredményét. Ugyanis 1892-ben készült el a Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye határán épült Hortobágy-Berettyó fõcsatorna püspökladányi szakasza. A terület lecsapolását követõen vett lendületet a mezõgazdaság.

Szintén a XIX. század második felében következik be a közlekedés jelentõs fejlesztése. Püspökladányon halad át a Budapest-Debrecen, illetve a Budapest-Nagyvárad közötti vasútvonal (1857-58.) és 1872-ben a nyugat-keleti országos közúti fõútvonal szintén ezt az irányt követi.
Így Püspökladány a XIX. századra közlekedési csomóponttá vált, bekerülve az ország vérkeringésébe.
A közlekedés és az ipar fejlõdése ellenére a város agrárjellegû település maradt.

A két világháborúban a város emberveszteségei igen súlyosak voltak, maga a település azonban nem szenvedett nagy anyagi kárt. A közlekedés gyorsan helyreállt és a község megtartotta közigazgatási központ szerepét. A gazdasági élet meghatározója továbbra is a mezõgazdaság volt.
A termelõszövetkezetek a 1960-as évek végére megerõsödtek. Szerényebb mértékben az ipar is fejlõdött, de a városba nem sikerült nagyobb ipari üzemet telepíteni. Kiépült a városi típusú intézményrendszer, azaz a közoktatás, közmûvelõdés, egészségügy, pénzintézetek, szolgáltatóházak.
Fejlõdött az infrastruktúra és érezhetõen megnõtt a település vonzása.

A település közigazgatásában is jelentõs változások zajlottak.
Püspökladány közigazgatásilag 1876-ig Szabolcs vármegyéhez tartozott. 1876-tól a hajdúvárosokkal együtt az újonnan létesített Hajdú vármegyéhez, 1950-tõl Hajdú-Bihar megyéhez rendelték. 1929-ben járási székhely lett.
A hajdan volt mezõvárost 1986. január 1-én várossá nyilvánították.

Püspökladány évtizedeken át a térség (Nagy-Sárrét) igazgatási, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi központja



Utolsó frissités ( 2008. január 02. szerda 21:27 )
 
 
 
 
 



www.valasztas.hu


 
 
Püspökladányi Hírek 

Egyesített Óvodai Intézmény
  

Városüzemeltető


 
 

www.puspokladany.hu . Minden jog fenntartva!
A weboldalak tartalmának, képeinek másodközlése, felhasználása csak a tulajdonos írásos engedélyével lehetséges.Ez alól kivételek a közérdekű adatok.
4150. Püspökladány. Bocskai.u.2.