Kezdő oldal  
 
Akadálymentes változat
Fő menü
Kezdő oldal
Köszöntő
Önkormányzat
Kitüntetettek
Helyi Rendeletek
Közös Önkormányzati Hivatal
Választások
Hirdetmények
Közalapítványok
Felügyelt intézmények
Oktatás
Gazdasági társaságok
Állás pályázatok
EU-s Pályázatok
Üvegzseb
Archívum
Közbeszerzés
Beszerzési felhívások
Települési Értéktár

...........................................................
Közérdekű Információk
A város története
Idegenforgalom
Rendezvény naptár
Gyógyfürdő
Testvérvárosok
Civil szervezetek
Vállalkozások
Galéria
Vendégkönyv
Térkép
Vonalban
Hasznos Hírek
Hasznos Hírek
A legfrissebb hasznos hírek non-stop!
Statisztika
Látogatók: 2438759
 
 

Püspökladány települést
a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatja

Földhivatali Portál



 

www.magyarorszag.hu


 
 
 
Közadatkereső


 
 
 
 
Tűzvédelmi szabályok
2017. július 04. kedd 00:00

 
A mezőgazdasági erő- és munkagépek, illetve az aratás tűzvédelmi szabályai:

A szabályok betartása különösen fontos, évente több száz mezőgazdasági tüzet – gabonatábla-tüzet, valamint kazal-, illetve boglyatüzet – kell eloltaniuk a tűzoltóknak....
A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkáiban csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle során kell meggyőződni. Ennek tervezett időpontját, ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén, tíz nappal előbb írásban az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a járművön el kell helyezni.

Kötelező az akkumulátorok megfelelő védőburkolása, illetve kipufogó és a szikratörő éghető anyagoktól való megtisztítása legalább naponta egyszer. Figyelni kell arra is, hogy sehol se csepegjen az üzemanyag vagy hidraulika-folyadék, mert ez nagyban segítheti egy esetleges tűz terjedését. Fontos, hogy a munkagépet tilos a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal feltölteni. A járműveken nyílt láng használatával járó karbantartást, javítást nem szabad végezni gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén, hiszen e munka során üzemanyag folyhat el, amelyet a nyílt láng meggyújthat.

Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni, ezek mellett legalább három méter széles védőszántást kell kialakítani. Ugyanilyen védőszántást kell készíteni akkor, ha a munkaszünet idejére a kombájnt nem tudják a gabonatáblától, kazaltól legalább 15 méter távolságban leállítani. A munkálatok közbeni dohányzás veszélyeit is fontos szem előtt tartani, gabonatáblán még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben sem szabad dohányozni. Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre lehet dohányzó helyet kijelölni, ott vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

A szalmaösszehúzást és kazalozást végző erőgépek csak olyan távolságra közelíthetik meg a szalmát és a kazlat, hogy az ne jelentsen gyújtási veszélyt, ugyanis az erőgépek kipufogócsöve könnyen lángra lobbanthatja a száraz szalmát. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az ezer négyzetmétert, és a szabadban összerakott kazlak között legalább húsz méter távolságot kell tartani, vasúti vágánytól legalább száz, közúttól és erdőtől legalább huszonöt méterre kell elhelyezni ezeket.
A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai:

Magyarországon évtizedek óta végeznek tarlóégetést, amelynek egyik oka a monokultúrás termelés. Ez azt jelenti, hogy a gabonavetést követő évben is gabona kerül ugyanazon táblába, így a növény gombabetegségei fokozottabban megjelennek. A gombabetegségek elleni védekezés jelentős mennyiségű növényvédőszer alkalmazásával jár. Ennek kiváltására alkalmazott olcsóbb módszer a tarlóégetés. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet azonban egyértelműen tiltja a lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését. Ettől az előírástól azonban jogszabály eltérően is rendelkezhet. A kormányrendelet megsértése esetén a tarlóégetés környezetvédelmi bírsággal sújtható.

Amennyiben jogszabály lehetőség ad a tarló égetésére, az irányított égetés keretében végezhető, azonban az égetés megkezdése előtt legalább 10 nappal a katasztrófavédelmi kirendeltség engedélyét kell kérni. Az engedély kérése során meg kell adni:
a) a kérelmező nevét és címét,
b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,
c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
d) az irányított égetés indokát,
e) az égetéssel érintett terület nagyságát – legfeljebb 10 hektár,
f) az égetés folyamatának pontos leírását,
g) az égetést végző személyek nevét, címét,
h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,
i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és
j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.
A tűzvédelmi hatóság az engedélyt 5 napon belül elbírálja.
Az égetés során az alábbi szabályokat be kell tartani. A tarlót egyidőben minden oldalról meggyújtani tilos, biztosítani kell ugyanis a vad elmenekülési lehetőségét. Csak tarlómaradványt lehet égetni, szalmát erre felhasználni tilos. Legalább három méter széles, de facsoportok, erdők mellett már hatméteres védőszántást kell alkalmazni. Lábon álló gabonatábla mellett még védőszántás alkalmazása esetén is tilos tarlót égetni. 10 hektárnál nagyobb területek égetését szakaszosan kell végrehajtani, az egyes szakaszokat védőszántással kell egymástól elválasztani. Egyszerre csak egy szakasz égethető. Az égetés idején a területnagyságától függetlenül a tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. A tűz őrizetlenül nem hagyható, illetve ha már nincs rá szükség, azt el kell oltani. Az égetés után a területet át kell vizsgálni, és az izzó, parázsló részeket el kell oltani.

A tarlóégetések során a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi, hogy megtörtént-e az irányított égetés engedélyezése. Az előírások megsértése esetén a terület tulajdonosa, illetve az égetést végző ellen eljárás kezdeményezhető.

A fenti szabályok azért vannak, hogy meggondolatlanság, felelőtlenség miatt ne vesszen kárba az egész éves mezőgazdasági munka, a termés.

54/2014. (XII. 5.) BM rendelet
az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

109. Aratás
221. § (1) A kalászos termény betakarítását a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni.
(2) A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútállomástól legalább 100 méter távolságon belül el kell távolítani, és legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni.
(3) Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos.
(4) Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.
110. Szérű, rostnövénytároló, kazal
222. § (1) A mezőn összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező
a) robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy forgalmazására szolgáló építményektől legalább 200 méter,
b) egyéb építményektől legalább 100 méter,
c) vasúti vágányoktól - a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve - legalább 100 méter,
d) közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter és
e) nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 méter
tűztávolságot kell tartani.
(2) Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni.
(3) A kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön.
(4) A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani.
(5) A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni.
223. § Dohányozni szélcsendes időben a kazaltól legalább 30 méter távolságra szabad.
224. § (1) A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal vagy tárolási egység bontható meg.
(2) A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani.

111. A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai
225. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.
(2) Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a katasztrófavédelmi szerv állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.
(4) A kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik.
226. § (1) Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.
(2) Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza
a) a kérelmező nevét és címét,
b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,
c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
d) az irányított égetés indokát,
e) az égetéssel érintett terület nagyságát,
f) az égetés folyamatának pontos leírását,
g) az égetést végző személyek nevét, címét,
h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,
i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és
j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.
(3) A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz.
(4) A tűzvédelmi hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el.
(5) Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani.
(6) Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
(7) Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.
227. § (1) Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:
a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
(2) A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során az (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni.
228. § (1) A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani.
(2) A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani.
(3) A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.

112. A mezőgazdasági erő- és munkagépek
229. § (1) A kalászos termény betakarítási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni. A betakarítási munkák során használt, ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén, annak tervezett időpontját 10 nappal előbb írásban a tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni.
(2) Az üzemelő erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése után közvetlenül és munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.
(3) A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.
(4) Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.
(5) Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.
(6) Az aratógépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.
(7) Az erő- és munkagépet, aratógépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.
230. § (1) A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.
(2) A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani.
(3) Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
113. A terményszárítás szabályai
231. § Terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni.

Az aratással összefüggő alapvető tűzvédelmi szempontok
Kalászos termény betakarításának helyszínén a tűzvédelmet alapvetően meghatározza:
·    a tűzoltó készülékek megfelelősége,
·    a mezőgazdasági erő- és munkagépek és egyéb járművek tűzvédelmi felülvizsgálatának elvégzése (jegyzőkönyv, mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés),
·    az erő- és munkagép kipufogó-vezeték, szikratörő műszaki állapota, tisztántartása,
·    a tartalék üzem- és kenőanyagok elhelyezése,
·    a munkaszünet idejére vonatkozó gépelhelyezési előírások betartása,
·    a dohányzásra kijelölt hely megfelelősége,
·    a learatott kalászos termény OTSZ szerinti elhelyezése,
·    az OTSZ által előírt területen a védőszántás kialakítása,
·    a mezőn összerakott kazal tárolási kialakítása,
·    a növényi hulladék OTSZ szerinti égetése.


Kalászos termény betakarításkor a telephely tűzvédelmét alapvetően meghatározza:
·    a megfelelő tűzvédelmi szabályzat,
·    a munkavállalók tűzvédelmi oktatása és annak nyilvántartása,
·    a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett munkakörök nyilvántartása (jegyzék, kimutatás) és érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező munkavállalók foglalkoztatása,
·    a villamos- és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata és annak igazolása (jegyzőkönyv, minősítő irat),
·    a terményszárítás szabályainak betartása.

A tűzvédelmi szabályok megszegése esetén a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján a tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot szab ki, amely alapján a legtöbb esetben kötelező a bírság kiszabása, mérlegelésre nincs lehetőség. A kormányrendelet 1. számú mellékletében fel van sorolva, mely szabálytalanságok esetében mekkora összegben kell tűzvédelmi bírságot kiszabni. 

 

1. melléklet a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez

 

 

 
A

B

C

1.

tűzvédelmi szabálytalanság megnevezése

tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke
(Ft)

tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke
(Ft)

2.

tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő

10 000

1 000 000

3.

tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges

20 000

3 000 000

4.

tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt idéztek elő

20 000

1 000 000

5.

menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított

20 000

800 000

6.

tömegtartózkodásra szolgáló építmény, építményrész esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított

30 000

1 000 000

7.

menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal

30 000

1 200 000

8.

tömegtartózkodásra szolgáló építmény, építményrész esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal

40 000

1 500 000

9.

épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése

20 000

500 000

10.

az épületek menekülési útvonalain éghető anyagú installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagoknak az elhelyezéssel érintett fal- vagy a padló felületének 15%-ánál nagyobb mértékű részét borító elhelyezése (a beépített építési termékek és a biztonsági jelek kivételével)

20 000

500 000

11.

a kiürítési számítással igazolt/igazolható létszám túllépése

30 000

3 000 000

12.

jogszabály vagy hatóság által előírt, a tűz- vagy füstszakasz határon beépített tűz- vagy füstgátló műszaki megoldás megszüntetése, eltávolítása, működésének akadályoztatása

30 000

200 000

13.

ha a létesítési eljárás során jóváhagyott tűzoltási felvonulási út, terület maradéktalanul nem biztosított

30 000

1 000 000

14.

szükséges oltóvíz-intenzitás, kifolyási nyomás hiánya, oltóvízkivétel, felhasználás akadályozása

30 000

1 000 000

15.

a tűzoltóság beavatkozásának akadályozása

20 000

2 000 000

16.

a létesítményi, továbbá az önkormányzati tűzoltóságra vonatkozó jogszabályban vagy hatósági határozatban rögzített, a létszámra, illetve a képzésre vonatkozó előírások megszegése

50 000

2 000 000

17.

tűzoltókészülék készenlétben tartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével)

20 000

50 000

18.

tűzoltókészülék karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével)

10 000

30 000

19.

a jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés készenlétben tartásának, karbantartásának, felülvizsgálatának hiánya, működésének akadályozása, ha a védett tér

   
 

a) legfeljebb 100 m2 alapterületű:

50 000

400 000

 

b) 101–500 m2 alapterületű:

100 000

1 000 000

 

c) 500 m2 feletti alapterületű:

200 000

2 000 000

20.

tűzjelző vagy tűzoltó berendezés központjának jogszabály vagy hatóság által előírt állandó felügyelete, tűzátjelzés hiánya

100 000

1 500 000

21.

jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó eszköz, felszerelés, készülék, berendezés hibái igazolt megszüntetésének, vagy a megszüntetésre tett intézkedés kezdeményezésének hiánya, amennyiben a hiba észlelése óta több mint 8 nap eltelt

50 000

1 000 000

22.

jogszabály vagy hatóság által előírt, az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló miniszteri rendeletben meghatározott érintett műszaki megoldás készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, nyomáspróbájának, a feltárt hibák igazolt javításának hiánya, amennyiben az nem tartozik más tűzvédelmi bírságtétel alá

30 000

1 000 000

23.

jogszabály vagy hatóság által előírt oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának elmulasztása

30 000

1 000 000

24.

tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység érvényes tűzvédelmi szakvizsga nélküli végzése, közvetlen irányítása

50 000

500 000

25.

hatósági eltiltás ellenére végzett tűzvédelmi szakvizsga oktatásszervezői tevékenység, illetve tűzvédelmi szakvizsgabizottságban tagként, elnökként való közreműködés

50 000

500 000

26.

tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység műszaki követelménytől eltérő végzése (természetes személy vagy gazdasági társaság)

50 000

1 000 000

27.

tűzvédelmi dokumentáció jogosultság nélküli készítése

50 000

1 000 000

28.

a) ha a felelős tervező, a tűzvédelmi szakértő vagy a tűzvédelmi tervező nem a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak megfelelően tervezte meg az építményt

b) ha a kivitelező vagy a felelős műszaki vezető valótlan nyilatkozatot adott

30 000

1 000 000

29.

ha a munkáltató az új munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, illetve – amennyiben tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett – a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a munkába lépéskor – igazolt módon – nem gondoskodott, és a munkavállaló belépése óta több mint 15 nap eltelt

30 000

1 500 000

30.

ha a munkáltató a munkavállalók ismétlődő vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt soron kívüli tűzvédelmi oktatásáról, illetve a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatában, a soron kívüli oktatást előíró határozatban rögzített határidőre – igazolt módon – nem gondoskodott és a határidő lejárta óta több mint 15 nap eltelt

30 000

1 000 000

31.

ha az üzemeltető – aláírt megállapodással, megbízással dokumentálva – megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével nem gondoskodik a létesítmény tűzvédelméről ott, ahol ezt jogszabály előírja

50 000

500 000

32.

ha a jogszabály alapján kötelezettek a jogszabály által előírt tűzvédelmi szabályzatot nem készítik, készíttetik el

50 000

250 000

33.

ha a jogszabályban kötelezettek tűzvédelmi szabályzatából a jogszabályban előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az a tűzvédelmi helyzetre kiható változást nem tartalmazza

50 000

200 000

34.

ha az építményben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége meghaladja az építmény létesítésekor, átalakításakor hatályban lévő jogszabály szerinti tűzterhelési értékeket

30 000

2 000 000

35.

a kötelező időszakos villamos- vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiánya

50 000

1 000 000

36.

a kötelező időszakos villamos- vagy villámvédelmi felülvizsgálati minősítő iratban feltárt – tűzveszélyes vagy soron kívüli, javítandó jelzéssel ellátott – hibák igazolt megszüntetésének hiánya

40 000

300 000

37.

ha az erdőgazdálkodó a jogszabály által előírt erdő-tűzvédelmi tervet vagy egyszerűsített erdő-tűzvédelmi tervet nem készíti, készítteti el

50 000

200 000

38.

a településen vagy a létesítményben a tűzoltást befolyásoló változások bejelentésének elmulasztása az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság, illetve az érintett létesítményi tűzoltóság felé

30 000

1 000 000

39.

ha a tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységet a szolgáltató nem az adott jogszabályi előírásoknak megfelelően végezte

50 000

1 000 000

40.

a tűzoltó-technikai termék, építési termék tűzvédelmi célú ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának, javításának a műszaki előírásokban, vagy a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő módon történő végzése, vagy ezen tevékenység során a termék működőképességének veszélyeztetése, amennyiben az nem tartozik más tűzvédelmi bírságtétel alá

50 000

1 000 000

41.

ha a jogszabály által forgalmazási engedélyhez kötött tűzoltó-technikai termék forgalmazásához nem kérték meg a hatóság engedélyét

200 000

3 000 000

42.

a tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt egyéb előírások megszegése

20 000

60 000

43.

a pirotechnikai termékek előállítására, forgalmazására, tárolására, szállítására, felhasználására, megsemmisítésére, birtoklására vonatkozó tűzvédelemmel összefüggő előírások megszegése

20 000

1 000 000

44.

a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodnak

40 000

200 000

45.

jogszabály által előírt hő- és füstelvezető rendszer létesítésének, üzemeltetésének, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának hiánya, működésének akadályozása

50 000

1 000 000

46.

az építményszerkezetek tűzvédelmi tulajdonságait igazoló tűzvédelmi szakértői nyilatkozatnak a tűzvédelmi hatósághoz történő megküldésének elmulasztása

30 000

100 000

47.

ha a tűzvédelmi szakértő az építményszerkezetek tűzvédelmi tulajdonságairól valótlan nyilatkozatot tesz

50 000

1 000 000

48.

irányított égetés végzése a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül

50 000

500 000

49.

szabadtéri égetés során az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre és az irányított égetésre vonatkozó tűzvédelmi előírások be nem tartása

20 000

400 000

50.

eltérés a nemzeti szabványok tűzvédelmi előírásaitól és a tűzvédelmi műszaki irányelvek rendelkezéseitől a tűzvédelmi hatóság jóváhagyása nélkül

50 000

1 000 000

51.

eltérés a tűzvédelmi hatóság által jóváhagyott eltérő műszaki megoldástól, kivéve, ha a jogszabályban, nemzeti szabványban vagy tűzvédelmi műszaki irányelvben foglalt műszaki megoldást alkalmazzák

50 000

1 000 000

 



Utolsó frissités ( 2017. július 04. kedd 14:42 )
 
< Előző   Következő >
 
 
 
 



www.valasztas.hu


 
 
Püspökladányi Hírek 

Egyesített Óvodai Intézmény
  

Városüzemeltető


 
 

www.puspokladany.hu . Minden jog fenntartva!
A weboldalak tartalmának, képeinek másodközlése, felhasználása csak a tulajdonos írásos engedélyével lehetséges.Ez alól kivételek a közérdekű adatok.
4150. Püspökladány. Bocskai.u.2.