Püspökladányi Szent Flórián Közhasznú Tűzoltó és Sport Egyesület
4150. Püspökladány, Kossuth u. 10.

Szervezet vezetője Lövei Csaba
Levelezési cím 4150. Püspökladány, Kossuth u. 10.
Elérhetőség 06/54/451-555 06/203643228

Egyesületünk fő profilja a kispályás labdarúgás, a tűzoltó sport és családi rendezvények szervezése. Ezen kívül, részt veszünk röplabda-, horgász-, atlétika-, testépítő-, asztalitenisz-, teniszbajnokságokon és kupákon. Egyesületünk létszáma jelenleg 55 fő, de a belépni kívánók száma hónapról-hónapra gyarapszik. Az egyesület tagsága nem csak tűzoltókból tevődik össze. A fent említett mozgáslehetőségekkel próbáljuk a civil szférával megismertetni a tűzoltói munkát és a tűzoltó sportot, valamint a tűzoltói munka végzéséhez szükséges kimagasló kondíció elérését is az egyesület adta sportolási lehetőségekkel szeretnénk elérni.

Szervezet neve: Szent Flórián Közhasznú Tűzoltó és Sport Egyesület
Székhelye: 4150 Püspökladány, Kossuth u. 10.
Vezetője: Baranyai Sándor SE Elnök
Levelezési cím: 4150 Püspökladány, Kossuth u. 10.
Elérhetőség: 54/451-555
Bírósági végzés száma: 62.377/2001/2.sz.
Adószám: 18562910-1-09

2004-2005.évi versenynaptárunk:

- SZEPTEMBER HÓNAP:
- Hajdúnánási Rendvédelmi Kupa – Hajdúnánás Városi Tűzoltó Parancsnokság szervezésében
- Sporthorgászverseny Tatán – BM OKF szervezésében

- OKTÓBER HÓNAP:
- Október 23. Kupa – VKLSZ szervezésében
- NOVEMBER HÓNAP:
- Téli Teremlabdarúgó Bajnokság Püspökladány – VKLSZ szervezésében (november 15-február 15 között folyamatosan)

- DECEMBER HÓNAP:
- Városi asztalitenisz bajnokság

- JANUÁR HÓNAP:
- Röplabdakupa – Debrecen Városi Tűzoltó Parancsnokság szervezésében

-ÁPRILIS HÓNAP:
- Békés Megyei Katasztrófavédelmi Labdarúgótorna
- Röplabdakupa – Karcag Városi Tűzoltó Parancsnokság szervezésében
- Debrecen „Barátság Kupa” – Debrecen Városi Parancsnokság szervezésében

- MÁJUS HÓNAP:
- Május 1. Kupa - VKLSZ szervezésében
- Pünkösd Kupa – VKLSZ szervezésében
- Megyei Tűzoltóverseny – Debrecen szervezésében
- "SÁRRÉT KUPA 2005”" 9. éve megtartott regionális jellegű labdarúgótorna 15 rendvédelmi csapat részvételével – Püspökladány Városi Tűzoltó Parancsnokság szervezésében

SZENT FLÓRIÁN TÖRTÉNETE

A bajban, a veszélyben, amikor az emberi erő, akarat és leleményesség már kevésnek bizonyul a csapások leküzdésére, az oltalmazásra, vigaszra szoruló emberek gyakran fohászkodnak az emberfeletti hatalmakhoz. Az egyházi szentek a bajban, a csapások elviselésében segíthetnek. A tűztől való félelem keltette életre Szent Flórián alakját, akit a „Tűz katonájának”, „Isten tűzoltójának” is szoktak nevezni. A középkorban az egyik legrettegettebb elemi csapás a tűz volt, hiszen a faszerkezetes házakon pillanatok alatt elterjedhetett a tűz, olykor egész falvak, települések lakóinak életét fenyegetve. A tűzoltó felszerelések ebben az időben még kezdetlegesek voltak. A vödörláncos, vízipuskás tűzoltási mód hatástalannak bizonyult a ház- és településtüzek oltásához. Az emberek a tűzkatasztrófa elkerüléséért Szent Flóriánhoz imádkoztak, olykor házszentjükül is választották. Szent Flórián nem kitalált személy. Magas rangú katonatiszti családból származott, s maga is a császári hadsereg tisztje lett. A 3. század második felében szolgált, s mint sok más katona, Ő is keresztény lett. A század utolsó évtizedei aránylag nyugodalmasak voltak az Egyház számára, így Flórián kitöltvén a szolgálat éveit, békességben vehetett búcsút a hadseregtől, s mint kiszolgált katona Noricum kormányban, Mantemban (Krems mellett) telepedett le. A Berni Kódex így írja le mártírossága történetét:
„Diocletiánus és Maximian császárok uralkodása idején üldözték a keresztényeket. Ebben az időben a Noricum parton Aquilinus helytartó kormányzott, aki Lorchba érkezése után nagy buzgalommal látott hozzá a keresztények felkutatásához: negyvenet elfogott közülük és hosszú kínzások után tömlöcbe vetette őket. Mikor erről Flórianus (Flórián), volt hivatali elöljáró értesült, Lorchba sietett és kereszténynek vallotta magát. Ezt megtudva a helytartó felszólította, hogy áldozzon az isteneknek, ezt azonban Flórianus megtagadta, s még akkor is állhatatos maradt, amikor kínpadra feszítették. Végül megszületett az ítélet és megparancsolták, hogy kővel a nyakában a hídról az Ennes folyóba dobják 304. március 04-én."
Holttestét egy Valéria nevű özvegy kiemelte a vízből és eltemette. A sír fölé később templomot építettek, mely a bencések, majd a lateráni kanonok gondozásába került. Körülötte épült ki a mai híres kegyhely, St. Flórián (Linztől délre). Tisztelete főként Bajorországban, Ausztriában és Magyarországon terjedt el. Árvizek és tűzvészek ellen védőszent.

A 17. Sz. óta alig van olyan magyar helység, ahol Szent Flórián képét vagy szobrát meg ne találnánk templomokban, házakon, utak mentén. Katonaruhában, égő házzal ábrázolják, melyre dézsából vizet önt. Erre az ábrázolásmódra legendája két magyarázatot is ad. Az egyik szerint Flórián még gyermek volt, amikor imádságára csodálatos módon kialudtak egy égő ház lángjai. A másik magyarázat szerint egyszer egy szénégető belseje már izzott, egy nagy szélvihar megbontotta a portakarót és az egész a lángok közzé esett. Nagy veszedelmében így fohászkodott az egyik szénégető:
" Szent Flórián, aki vízben lettél vérré, küldj vizet segítségemre, és mentsd meg az életemet!"
Azonnal víz öntötte el a máglyát és a szénégető megmenekült.

Legendája szerint, amikor Lorchba indult, a keresztények után kutató katonákkal találkozott, így szólt hozzájuk: " Ne fáradjatok tovább a keresztények kutatásával, hiszen én magam is keresztény vagyok. Forduljatok meg, és jelentsétek a parancsnoknak."
Aquilinus először nyájasan beszélt az elébe állított Flóriánhoz: Jöjj velem, és bajtársaiddal együtt áldozz az isteneknek, s velük együtt ismét élvezni fogod a császár kegyelmét!" Flórián ezt megtagadta, s amikor Aquilinus kínpaddal fenyegette, így imádkozott: "Uram, istenem, tebenned reméltem, tehát soha meg nem tagadhatlak. Kész vagyok érted szenvedni, és föláldozni életemet, csak adj erőt a szenvedésre és végy föl választottaid sorába, akik előttem megvallották szent nevedet."
Aquilius ennek hallatára rákiáltott: " Micsoda badarságot beszélsz, hogy dacolni akarsz a császár parancsával!" Mire Flórián: "Míg földi fegyvert hordtam, titkon szolgáltam istenemet és a sátán soha nem bírt elidegeníteni tőle: most a testem ugyan a hatalmadban van, de a lelkemnek nem árthatsz, mert az egyedül istené. Engedelmeskedem parancsaidnak, amennyiben, mint katona ezzel tartozom, de arra senki nem kényszeríthet, hogy bálványokat imádjak!" Miközben botozták, ezt mondta: "Tudd meg, semmiféle kínzástól nem félek. Gyújtass máglyát és én jézus Krisztus nevében örömmel lépek rá. Íme most áldozatot mutatok be uramnak, Istenemnek, aki megerősített, s ezen megtiszteltetésre méltatott engem.
Egykori katonatársai vitték a kivégzésre. Megkötözték, követ kötöttek a nyakába és fölállították a híd korlátjára, de egyikük se merte a vízbe taszítani. Hosszú idő után jött egy fiatal katona, aki nem ismerte Flóriánt, Ő odaugrott és belelökte a folyóba. Amikor azonban kíváncsian utána tekintett, hogy lássa elmerülését, megvakult.
Nemcsak tűzvészkor fohászkodnak hozzá, hanem szárazság idején is. A vízhez való kapcsolódása a népszokásokban is tovább él. Nagyon kedvező előjel, ha Flórián napján, május 4-én esik az eső, az ország mentes lesz a tűzesetektől.

Flórián alakja a legszorosabban a tűzoltó hivatással forrott össze. A tűzoltók kapcsolata Flóriánnal a XVII. Században kezdődött, amikor a vízipuskákon, fecskendőkön is megjelent a Flórián-ábrázolás. Flórián a tűzoltó munka, hivatás lényegét testesíti meg: az állhatatosságot, bátorságot, becsületet, embertársaik megsegítését, és az önfeláldozást.

1894. augusztus 20-án a várpalotai önkéntes tűzoltótestület zászlaját Steiner Ádám plébános az alábbi maga költötte verssel bocsátotta útjára:

"Vigyétek Barátaim a zászlót!
Tűzzétek ki, hogy nyíltan lengjen a szabadon!
Mindegy, ha nincs is sas fölötte,
Szent Flórián áll őrt azon,
S ki szíveinkben itt lakik…
Előre hát! Míg Ő közöttünk,
E szent ügy el nem bukhatik!"

Ollózta: Magyari Lajos tű. alezredes